Bancsó Sándor vagyok, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium tanára. Biológi-kémia szakon végeztem 1987-ben Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán. Ezt követően informatika szakos tanári diplomát szereztem az ELTE-n 1997-ben. A fotózás hobbi szineten már középiskolásként is érdekelt, s ez a mai napig megmaradt, csak némileg átalakult. Egyrészt a témák köre kiszélesedett, a dokumentációs terület mellett egyre nagyobb teret nyert a természetfotózás. Másrészt a hagyományos film alapú technika digitálisra cserélődött, s ekkor vált nyilvánvalóvá, milyen ideális hármast alkotnak természet, fotó és informatika együtt.
 

Az oldal tartalmának összeállítását több cél is motiválta:

  • Kőszeg és környéke természeti értékeinek felderítése, bemutatása mikroszkopikus perspektívából is
    Az elmúlt évtizedek, évszázadok során sokan sokféle információt gyűjtöttek össze a vidékről leginkább botanikai, ornitológia területeken, az irodalmi utalások szerint például a hidrobiológia meglehetősen háttérbe szorult.
  • Szemléltető anyagok összeállítása a biológia érintett témaköreihez
    Valószínűleg nehéz lenne összeszámolni, hogy iskolai éveink során hányszor hallottunk papucsállatkáról, zöld szemesostorosról, amőbáról, de legtöbben soha nem találkoztak velük élőben. Itt nem csak őket mutatjuk meg sok társukkal együtt, de azt is, hogyan lehet egyszerű módszerekkel hasonló látványt elérni, megörökíteni.
  • Diák kutatási témák palettájának bővítése
    Több biológia tárgyú tanulmányi verseny feladatai között megtalálható az önálló kutatási tevékenység rövid előadás keretében történő bemutatása. De ettől függetlenül is vannak érdeklődő diákok, akik szívesen foglalkoznak valamely területtel mélyebben. A cél a hasznos időtöltésen, ismeretszerzésen túl lehet akár egy érettségi projektmunka összeállítása is. A témaválasztás nem mindig egyszerű, az oldal ebben is szeretne segítséget nyújtani.
  • Élmény
    A téma egyszerre rejti magában a keresés, felfedezés élményét és misztikumát a természet megdöbbentő alkotásaira való rácsodálkozással, s a vele megtapasztalható esztétikai élménnyel együtt. Ha csak néhány követőt sikerül szerezni, már megérte!

 

A kép egy darázsfaj (Chlorocytus longicauda) fejtájékának jellegzetességeit mutatja meg úgy, ahogy valószínűleg sokan még nem láttuk. Már csak azért sem, mert a kérdéses faj teljes testhossza mindössze néhány milliméter. Az ilyen és hasonló képek elkészítése nem ördöngösség. Csak néhány ötlet hozzá (saját tapasztalatok alapján), hogy egyszerű eszközökkel, egy kis befektetéssel és némi informatikai vénával, no meg nagy-nagy türelemmel hogyan lehet akár még szebbeket is összehozni.
A makro fotózás kardinális pontja a téma mérete. Ha az relatíve nagy, elég valamilyen fényképező eszköz makro funkcióval. Ez lehet egy mobil is. A cserélhető objektíves kamerákhoz, legyenek azok DSLR vagy MILC rendszerűek, beszerezhető makro objektív. Egy olcsóbb megoldás: megfelelő adaptergyűrűvel csatlakoztatható az alap optika fordítva, s máris alkalmas makrózásra.
A nehézségek akkor adódnak, ha kisebb a téma, vagy csak egy kis részlet a célpont. Ekkor már nem árt a mikroszkóp. Viszont ekkor újabb problémák jönnek:
  • találjuk meg a célnak megfelelő mikroszkópot
  • találjuk meg a célnak megfelelő nagyítást, s hozzá objektívet
  • találjunk megfelelő képrögzítő eszközt (kamera, mobil, fényképezőgép), ami csatlakoztatható a mikroszkópunkhoz
    • okulár helyén
    • okulárra tartó konzollal (mobilhoz)
    • foto feltét helyén (ha van a mikroszkópon)
  • találjunk megfelelő világítást, ha szükséges
És a legnagyobb probléma: a mikroszkópban a kép mélység élessége kicsi, ez a nagyítás növelésével csak romlik, így a képnek mindig csak egy részlete éles. Megoldás lehet a konfokális technika, ez azonban költséges. A javasolt módszer kicsit hasonlít a CT-s képalkotás elvéhez: fotózzuk le külön-külön az egyes éles részletet tartalmazó rétegeket, majd alkalmas program segítségével fésüljük össze ezeket (multifocus imaging). A kapott végterméket képszerkesztő programmal még finomíthatjuk. A kivitelezéshez célszerű transzmissziós mikroszkópot használni, elkerülendő az élesség módosításakor a kép elcsúszása, ami egy sztereo mikroszkópnál jelentkezik. És megfelelő megvilágítással nem átvilágítható preparátumoknál is működik, mint felületi képalkotó. Viszont előfordulhat, hogy a mikroszkópunk munkatávolság tartománya túl kicsi. Erre megoldás lehet a mikroszkóp optikai rendszerének és tárgyasztalának függetlenítése.


Mikroszkóp
  • Motic B series trinokuláris mikroszkóp, gyári foto adapterekkel
  • Zeiss trinokuláris mikroszkóp, házilag készített foto adapterekkel
Objektívek
  • Motic alap objektívek (4x, 10x, 40x, 100x)
  • Zeiss NEOFLUAR objektívek (10x, 20x, 40x, 40x Ph2 fáziskontraszt)
  • egyedi objektívek (1x, 2x, 20x, 60x)
Natív vizes mintákhoz a legnagyobb használható nagyítást 60-szoros objektív biztosította, ahol az objektív még nem érintkezett a fedőlemezzel.

Kép, mozgókép rögzítés
  • DSLR kamera - Nikon D5600, Sony A200
  • MILC kamera - Canon EOS M100, Samsung NX100
  • mikroszkóp kamerák - Ostec, Hayear, Lucky 5 és 34 MPixel felbontással
  • adapterek (C, M42, T2 menet a megfelelő bajonettre)
Összehasonlításban:

Típus Előny Hátrány
DSLR nagy felbontás bemozdulás nagy nagyításnál (ha nincs előre felcsapható tükör funkció)
MILC nagy felbontás, stabilitás szoftveres támogatás hiánya (remote shooting)
mikroszkóp kamera szoftveres támogatottság, kalibrációs lehetőség méréshez, stabilitás kisebb felbontás (34 MPixel csak kártyára, közvetlenül érhető el)

Világítás
  • felső: LED-es kör megvilágítás, több méretben, fényerő szabályozással
  • alsó: LED-es, fényerő szabályozással

Képrögzítés
  • Camera Control Pro2 - Nikon
  • S-EYE - Ostec, Lucky kamera
  • Hayear - Hayear kamera
Kalibráció, mérés
  • S-EYE
  • Hayear
Multifocus imaging
  • CombineZ
Képi utómunka
  • GIMP