A korábbi rendszertani munkák önálló állatkörként ide sorolták az úgynevezett "állati egysejtűeket", azaz azon eukarióta egysejtű szerveződéseket, amelyek sejtfelépítésükben, mint pl. a sejtfal hiánya, és egyéb tulajdonságaikban (heterotróf táplálkozás, mozgás) az állatvilág képviselőihez állnak közelebb. A mai taxonómiai elképzelések ezt a megközelítést elavultnak tartják, így a "protozoa" kifejezést inkább csak gyűjtőfogalomként használják, mintegy konténerként a protisták azon képviselőire, akik az egyéb ismert kategóriákba nem sorolhatók be.
Méretükben javarészt mikroszkópikusak, de szabad szemmel is látható, akár több cm-es képviselő is akad közöttük. Egyesek alakváltók, mások ha nem is állandó, de jellemző sejtalakkal bírnak. Közös jellemzőjük a heterotróf táplálkozás, amit leginkább szaprofita, esetenként parazita módon művelnek. Mozgásuk plazmafüggelékekkel történik, ami lehet időleges, mint az álláb vagy pszeudopodium (ami egyben táplálkozási célokat is szolgálhat), vagy állandósult: ostor illetve csilló.
Fajgazdag csoport, amely elterjedésében mind az élőhelytípusok sokszínűsége, mind azok kiterjedése szempontjából a baktériumokkal vetekszik.

Csoportosításuk nagyon gyakrabban a mozgásuk alapján történik: